A kutyák viszketéssel, korpázással és bőrpírrel járó bőrtünetei leggyakrabban allergiás eredetűek, például atópiás dermatitis, táplálékallergia vagy kontaktreakciók állnak a háttérben. Az ilyen panaszok sokszor hullámzóan jelentkeznek, vissza-visszatérnek, és a gazdik, valamint az állatorvosok is hajlamosak kiegészítő vizsgálatok nélkül allergiás kórképként kezelni őket.
Sajnos léteznek olyan daganatos betegségek is, amelyek klinikai képe megtévesztően hasonlít az allergiáéhoz, így a helyes diagnózis könnyen várathat magára. A leggyakoribb onkológiai problémák a cutan T-sejtes lymphoma (CTCL) és a mastocytoma, amelyek különösen azért említésre méltóak, mert feltételezések szerint a hosszan fennálló, kezeletlen allergiás hátterű bőrgyulladás hajlamosító tényezőként szerepet játszhat kialakulásukban.
Az alábbiakban részletesen ismertetjük ezt a két kórképet, kitérve azok hátterére, tüneteire, érintett fajtákra és korosztályokra, végül pedig összefoglaljuk, miben különböznek az allergiától, és hogyan lehet őket diagnosztizálni.
Cutan T-sejtes lymphoma (CTCL)
A cutan T-sejtes lymphoma egy rosszindulatú daganat, amely a bőrben található T-limfocitákból indul ki. Leggyakoribb típusa az epitheliotrop forma, melyben a daganatos sejtek kifejezetten a bőr hámrétegében találhatóak meg. Ez a betegség a humán gyógyászatban ismert mycosis fungoides állatgyógyászati megfelelője. Bár viszonylag ritka, nagyon fontos felismerni, mivel tünetei rendkívül lassan, alattomosan alakulnak ki, és hónapokon, akár éveken át tartó krónikus bőrtünetek hátterében állhat.
A CTCL kialakulásának pontos oka nem ismert, de megfigyelések szerint gyakrabban fordul elő olyan kutyáknál, akiknél hosszú ideje fennálló gyulladásos bőrelváltozások, például allergiás dermatitis volt jelen. Ezt a krónikus immunaktivációt a T-sejtek túlzott szaporodása követheti, ami daganatos transzformációhoz vezethet.
A betegség leginkább idősebb kutyáknál jelentkezik. Nincs egyértelmű fajtaprediszpozíció, tehát bármely fajtában előfordulhat. A tünetek igen megtévesztők:
- először generalizált bőrpír, korpázás és erős viszketés jelentkezik,
- gyakran szimmetrikus eloszlásban, azokban a régiókban, ahol atópiás dermatitis is kialakul, például az arcon, lábakon, hónaljakban vagy a hasi területen.
- Kezdetben halvány foltok, majd idővel vastagabb, kiemelkedő plakkok tapasztalhatóak,
- végül csomók (nodusok) jelennek meg.
Előrehaladott esetekben a betegség generalizálódhat és szisztémás jellegűvé válhat.
A bőrön kívül más területek is érintettek lehetnek. Gyakoriak a szájüregi léziók, nyelvfekélyek, az ajkak vagy orr körüli depigmentáció, valamint a talppárnák megvastagodása. Ezek a tünetek együttesen sokszor makacs allergiás folyamat benyomását keltik.
Mastocytoma (hízósejtes daganat)
A mastocytoma a bőrben található hízósejtekből kiinduló daganatos elváltozás. Ezek a sejtek az immunválasz során fontos szerepet játszanak, különösen az allergiás reakciók közvetítésében, mivel hisztamint és más gyulladásos anyagokat tárolnak és szabadítanak fel. A daganatos hízósejtek kontrollálatlan működése révén olyan anyagokat bocsátanak ki, melyek az allergiás bőrtünetekhez hasonló panaszokat okoznak, így bőrpír, viszketés és duzzanat jelentkezhet.
Ez a hasonlóság sokszor megnehezíti a korai felismerést, különösen, ha a daganat kisméretű, vagy laposan terjed a bőr alatt. A hízósejtekből származó hisztamin lokálisan gyulladást, viszketést és ödemát okoz, illetve gyakran figyelhető meg az ún. Darier-jel: a daganat ingerlésére hirtelen duzzanat, kipirosodás és viszketés lép fel. Emellett gyomor-bélrendszeri tünetek, fekélyek, étvágytalanság is jelentkezhetnek, mivel a felszabaduló hisztamin nemcsak lokális, hanem szisztémás hatásokat is kiválthat.
Kialakulásában szintén szerepet játszhat a hosszan fennálló immunrendszeri aktiváció, például az allergia, amelyben a hízósejtek tartós stimulálása elősegítheti azok kóros szaporodását. A mastocytoma gyakrabban fordul elő bizonyos fajtákban, például boxerekben, boston terrierekben, labrador retrieverekben, angol bulldogokban és shar pei-ekben. Az esetek többségében középkorú vagy idősebb kutyákban jelentkezik, de fiatalabb egyedekben is előfordulhat.
A daganat leggyakrabban egy vagy több jól körülhatárolt bőr alatti csomóként jelentkezik, de lehet diffúzabb vagy mélyebb formája is. A külleme rendkívül változatos, akár puha vagy kemény, akár gyulladt és pigmentált is lehet, gyakran változik is a megjelenése az idő előrehaladtával.
Miben térnek el ezek a betegségek az allergiától?
A cutan T-sejtes lymphoma és a mastocytoma egyaránt képesek viszketést, bőrpírt, korpázást és bőrgyulladást produkálni, ami első ránézésre teljesen beleillik az allergia klasszikus képébe.
A viszketés mindkét daganat esetében jellemző, és gyakran ezek az első tünetek, amiket a gazdi észrevesz. A CTCL különösen megtévesztő, mivel a kezdeti léziók ugyanazokat a testtájakat érintik, mint az atópiás dermatitisnél: pofa, végtagok, hónalj, hasalj. A mastocytoma esetében a hisztaminfelszabadulás még erőteljesebb bőrreakciókat válthat ki, szinte azonnal. Mindkét betegség megjelenhet gyógyulni nem szándékozó seb vagy sérülés formájában is.
A különbségek a betegség lefolyásában és megjelenésében rejlenek. Míg az allergiás tünetek gyakran hullámzóak, időszakosak vagy viszonylag jól reagálnak kezelésre, a daganatok esetén a tünetek fokozatosan súlyosbodnak, nem javulnak a megszokott terápiákra. Emellett a CTCL-nél új, kifejezetten daganatos típusú léziók (plakkok, nodusok), a mastocytománál pedig jellegzetes csomók alakulhatnak ki, melyek nem szokványosak egy egyszerű allergiában.
A szisztémás tünetek szintén gyanút kelthetnek. CTCL esetén: szájüregi fekélyek, nyirokcsomó-duzzanat vagy levertség is jelentkezhet, mastocytoma esetén pedig gyomorpanaszok, hányás, sőt belső szervi áttétek is előfordulhatnak.
Hogyan születhet diagnózis?
A biztos diagnózis minden esetben szövettani (vagy citológiai) vizsgálaton alapul. Allergiás jellegű bőrtüneteknél, amelyek több hónapja fennállnak, nem reagálnak standard kezelésekre, újabb bőrelváltozások alakulnak ki, vagy az állat idősebb, mindig gondolni kell daganatos háttérre.
A CTCL gyanúja esetén bőrbiopszia szükséges, lehetőleg több lézióból, különböző stádiumú elváltozásokból. A diagnózist a szövettan során a T-sejtek epitheliotrop infiltrációja és immunhisztokémiai vizsgálatok erősítik meg. Megnagyobbodott nyirokcsomók esetén ezek citológiai mintavétele is elengedhetetlen.
Mastocytoma esetén gyakran elegendő aspirációs vagy lenyomati citológia is, amely során granulált hízósejtek láthatók. A pontos grading és prognózis érdekében azonban szövettani vizsgálat is javasolt. Emellett belső szervi érintettség kizárására mellkas röntgen, hasi ultrahang és széleskörű laborvizsgálat is szükséges lehet.
A kutyák allergiaszerű bőrtünetei mögött nem mindig allergia áll. A cutan T-sejtes lymphoma és a mastocytoma olyan daganatos megbetegedések, amelyek megjelenésükben és tüneteikben zavarba ejtően hasonlíthatnak az allergiás kórképekre, különösen a betegség korai szakaszában. A hosszútávon fennálló, nem reagáló, viszkető bőrgyulladások mindig alapos kivizsgálást igényelnek. A megfelelő időben elvégzett biopszia és szövettani vizsgálat életet menthet.
///
Mivel az allergiás tünetek és a daganatos bőrbetegségek könnyen összetéveszthetőek, a pontos diagnózis kritikus fontosságú. A Lőrinci Állatorvosi Rendelőben nemcsak bőrgyógyász állatorvos tud segíteni a kisállaton, hanem onkológus is, így a komplex eseteket, például a gyanús daganatos elváltozásokat, azonnal ki tudjuk vizsgálni és a megfelelő kezelési tervet el tudjuk indítani.
