A külső hallójárat gyulladása (otitis externa) az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a kisállat-tulajdonosok állatorvoshoz fordulnak. Noha sokszor helyi problémának tűnhet, minden esetben áll valami a hátterében, és ez leggyakrabban az allergia.
A fülgyulladás és az allergiás megbetegedések közötti összefüggés felismerése kulcsfontosságú a hatékony és tartós kezelés, valamint a súlyos szövődmények megelőzése érdekében.
Mi okozza az allergiás fülgyulladást?
A fülgyulladás gyakori velejárója az alábbi allergia típusoknak:
- Eleségallergia – általában a táplálék fehérjeforrásai (pl. csirke, marha, tejtermékek) állnak a probléma hátterében.
- Környezeti allergia (atópiás dermatitis) – például pollen, háziporatka, penészgomba spórák okozzák a viszketést és a gyulladást.
Az allergének hatására az állat immunrendszere túlzott válaszreakciót ad, amely a bőrön – beleértve a hallójárat érzékeny bőrét is – viszketés, gyulladás és váladékképződés formájában nyilvánul meg.
Milyen tünetek utalnak allergiás fülgyulladásra?
- Ismétlődő fülgyulladások, melyek gyakran évente ugyanabban az időszakban jelentkeznek (pl. tavasszal-nyáron pollenallergia miatt), máskor változatos időpontokban, szezontól függetlenül alakulnak ki (pl.: eleségallergia).
- Az otitis externa lehet egyoldali, kétoldali, vagy jelentkezhet az oldalakat váltogatva is.
- Intenzív fülvakarás, fejrázás, fülek dörzsölése is utalhat a betegségre.
- Vörös, duzzadt, váladékozó hallójárat jelentkezhet.
- A kellemetlen szag és a barnás vagy sárgás fülváladék gyakori panasz.
- A fülkagyló vagy a fül mögötti/előtti régió szőrkopása, sérülései is előfordulhatnak.
Az azonos oldalon visszatérő vagy nem megfelelően gyógyuló fülgyulladás esetén mindig gondolni kell idegen test (pl. toklász) jelenlétére is, mint fenntartó tényezőre!
Fontos vizsgálatok fülgyulladás esetén
- Otoszkópos vizsgálat: Célja a hallójáratok és a dobhártya alapos áttekintése, idegen test jelenlétének kizárása. Fájdalmas, előrehaladott esetekben vagy nem együttműködő állatoknál bódítás is szükséges lehet.
- Fülváladékból készített kenet mikroszkópos vizsgálata: Kimutatja a gyulladás jelenlétét, parazitákat, élesztőgombákat (Malassezia), illetve a baktériumokat (pálcika vagy coccus forma), ezzel segítheti a hatékony terápia megválasztását.
- Fülváladék laboratóriumi (tenyésztéses) vizsgálata: Kiemelten fontos, ha pálcika alakú baktérium található vagy visszatérő, nem gyógyuló probléma áll fenn, melyet már többféle antibiotikummal próbáltak meg kezelni. Segít meghatározni a pontos kórokozót és annak antibiotikum-rezisztencia profilját, amely alapján megválasztható a célzott kezelés.
- Laborvizsgálat Ha felmerül altatásos beavatkozás vagy belgyógyászati háttérok, ezt a lépést sem lehet kihagyni.
- 3D képalkotás, CT vizsgálat A középfül érintettségének felmerülésekor (nem felkereshető dobártya, fejoldaltartás vagy Pseudomonas aeruginosa ferőzéskor) mindenképp szükséges beavatkozás.
- Biopszia és szövettani vizsgálat Súlyos, terápiarezisztens vagy proliferatív növedékekkel járó gyulladás esetén szükséges lehet az altatásban történő mintavétel és annak szövettani vizsgálata a biztos diagnózishoz.
A túlzott antibiotikum használat és a nem megfelelő kezelés kockázatai
Ha a visszatérő fülgyulladás kezelése minden alkalommal antibiotikumos fülcseppekkel történik, az komoly következményekhez vezethet:
- Kialakulhat antibiotikum-rezisztencia, amely súlyos, nehezen kezelhető problémává nőheti ki magát, hiszen kihívássá válhat olyan hatóanyagot találni, amire még érzékeny az adott kórokozó.
- Azokban a visszatérő esetekben, amikor a háttérok nem kerül kezelésre, gyakori a Pseudomonas aeruginosa fertőzés, amely konzervatívan (helyileg és szájon át) kifejezetten rossz eredménnyel és ritkán kezelhető. Gyakran több, altatásban történő hallójárat tisztítással sem érhető el megfelelő eredmény és csak végleges, hallójárat eltávolító műtéttel oldható meg a probléma.
- A gyulladás idültté válása esetén maradandó halláskárosodás és proliferatív növedékek kialakulása sem ritka.
Ha allergiás háttér merül fel, annak alapos kivizsgálása és célzott kezelése elengedhetetlen a probléma hosszútávú megoldása érdekében!
Speciális szempontok
- Védőgallér alkalmazása javasolt, ha a kisállat intenzíven vakarja fülét, így elkerülhető a traumás sérülés, illetve az ún. othematoma (derelyefül) kialakulása. Erre nem megfelelő a felfújh, ató gallér, a hagyományos alkalmazása szükséges!
- A bűzmirigy érintettsége és a fülgyulladás közvetlen kapcsolata nem bizonyított, de az biztos, hogy mindkét elváltozás gyakori allergiás állatokban, így sokszor együtt fordulnak elő.
- Ha új állatorvos veszi át a fülgyulladás kezelését, fontos, hogy rendelkezésére álljon a korábban alkalmazott fülcseppek és terápiás próbálkozások listája – ez hasznos információ a rezisztencia elkerüléséhez és a megfelelő terápia kiválasztásához is.
Macskás különlegességek
Macskák esetében a visszatérő fülgyulladás jóval ritkább, mint kutyáknál, és sokszor nem az allergia áll a hátterében: a nasopharyngealis polipok a középfülben vagy garatban fordulnak elő és visszatérő otitis externát okozhatnak.
A fülgyulladás sokszor csak egy tünet, nem maga a diagnózis. Ha a háttérben allergia áll, akkor csak átfogó diagnosztikával és oki kezeléssel lehet tartós javulást elérni. A megfelelő fültisztítási technika, a háttérok valamint a tünet egyidejű kezelésre elengedhetetlen a hosszútávú sikerhez.
