A vakarózás-epidémia: Miért allergiás egyre több kutya?

Soha nem vakarózott még annyi kutya, mint napjainkban. Ha gazdiként úgy érzed, hogy körülötted is minden második kutya allergiás, nem tévedsz: az állatorvosi rendelőkben ma már ez az egyik leggyakoribb panasz.

De miért? Míg a genetikai hajlam (például bizonyos fajtáknál mint például a yorkshire terrier, francia bulldog, mopsz vagy akár a westie) régóta ismert tény, a betegség robbanásszerű terjedését ez önmagában nem magyarázza.

A nagy hír az, hogy a tudomány végre választ talált!

Egy rendkívül neves amerikai állatorvosi havilap, a Journal of the American Veterinary Medical Association (JAVMA), egy friss, 2025. szeptemberi összefoglaló cikkben pontosan ezt a kérdést vizsgálta. Az eredmény pedig rávilágít arra, amit sokan sejtettünk: a valódi ok sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk: A kulcs a modern életmódunkban rejlik.

kép: Az atópiás dermatitisz kialakulása a genetikai adottságok és a környezeti hatások együttese miatt jelenik meg. A genetikai háttér érdemben nem változott, a környezeti tényezők viszont igen, és ezek összeadódnak. Amikor ez az összhatás átlép egy bizonyos szintet, a genetikailag hajlamos egyednél megjelenik a betegség.

Ahogy az emberek, úgy a kutyák életkörülményei is drámaian megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Velünk együtt költöztek be a városi lakásokba, és ki vannak téve a modern élet minden előnyének és hátrányának egyarán. Ez az összefoglaló rávilágít arra, hogy milyen hátrányai vannak a "túl tiszta" életnek, valamint a városi szennyezéseknek.

A "túl tiszta" élet csapdája (A Biodiverzitás Hipotézis)

Ahogy a kutyák az udvarokról a kanapékra költöztek, drasztikusan lecsökkent az őket érő természetes környezeti hatások száma. Ma már a biodiverzitás hipotézisttartjuk érvényesnek: a vidéki, természetes környezet (erdők, mezők, más haszonállatok) sokszínű baktériumflórája folyamatosan "edzésben tartja" a fiatal kutya immunrendszerét.

A városi, túlzottan tiszta, vegyszerezett környezetben ez a "képzés" elmarad. Az immunrendszer ártalmatlan dolgokra is túlzott, allergiás válasszal reagál. A városi élet emellett homogenizálja a bőr mikrobiótáját, és gyakran mozgásszegény életmóddal, valamint elhízással párosul, ami szintén kedvez a gyulladásoknak.

kép: Ez az ábra összefoglalja azokat a tényezőket, amelyekről epidemiológiai vizsgálatok alapján kiderült, hogy kutyáknál védhetnek az atópiás dermatitis ellen (bal), illetve növelhetik a kialakulás kockázatát (jobb).

A bél-bőr tengely: Amit eszik, azzá lesz a bőre?

A másik drámai változás az étrend. A bélrendszer egészsége közvetlenül kihat a bőr állapotára – ezt nevezzük "bél-bőr tengelynek". A bélflóra (mikrobiom) felel az immunrendszer "finomhangolásáért".

Kutatások sora utal arra, hogy a vemhesség és a kölyökkor alatti feldolgozatlanabb, természetesebb étrend védő hatású lehet az allergia ellen, míg a magasan feldolgozott, szénhidrátban gazdag tápokat kockázati tényezőnek találták.

Fontos megjegyzés:Az összefüggés még nem jelent ok-okozati kapcsolatot! A nyers etetésnek komoly közegészségügyi és táplálási kockázatai (pl. kórokozók, tápanyaghiány) lehetnek. A védő hatás jöhet abból is, hogy a feldolgozatlan ételekben nincsenek olyan adalékanyagok (pl. emulgeálószerek, mint a karragén vagy a guargumi), amelyek károsíthatják a bélfalat.

Láthatatlan támadók: Szmog, stressz és vegyszerek

Az allergia kialakulásának kulcsa az ún. "sérült védőréteg (barrier) elmélet". Képzeljük el a kutya bőrét egy erős téglafalnak. A modern élet tele van olyan tényezőkkel, amelyek folyamatosan bontják ezt a falat:

1. Légszennyezés: A szmog, a kipufogógáz és a passzív dohányzás fizikailag károsítják a bőr hámsejtjeit.
2. Vegyszerek: A padlótisztítók és egyes durva samponok (amelyek pl. nátrium-lauril-szulfátot, SLS-t (tartalmaznak) rombolják a bőr természetes védő zsírrétegét és mikrobiómját.
3. Stressz: Bizonyított tény, hogy a kutyák átveszik a gazdáik stressz-szintjét. A krónikus stressz pedig a magasabb kortizol (stresszhormon) szinten keresztül szintén gyengíti a bőr védőfunkcióját.

Ha ez a "fal" megsérül, az allergének (pollen, poratka) akadálytalanul jutnak be a mélyebb rétegekbe, ahol gyulladást és allergiás reakciót váltanak ki. Ezzel egy ördögi körindul be: a gyulladás tovább rontja a bőr védőrétegét, ami még több allergén bejutását engedi.

Kép:

A — Az epitheliális barrier elmélet szerint a hámréteget károsító hatások miatt a baktériumok és allergének könnyebben jutnak be. Ez az erőteljesebb behatolás szenzitizációt és allergiás gyulladást indít el, ami diszbiózist okoz.

B — Miután a gyulladás beindult, a hámbarrier működése tovább romlik, és tartós körök alakulnak ki: a szenzitizáció fokozódik, a barrier működése pedig egyre gyengül.

A megoldás kulcsa: Vissza a természetesebb élethez

A tudósok az életünk során tapasztalt összes környezeti behatást "expozómnak" hívják. A jó hír az, hogy bár a genetikát nem tudjuk megváltoztatni, ezt az expozómot, vagyis az életmódot igen.

Ne feledjük: a hajlam öröklött, de az, hogy mikor, vagy egyáltalán kialakul-e a betegség, a kezünkben van – mi döntünk arról, hogy a környezeti terhekkel átlépjük-e a küszöböt. A cél nem az, hogy visszaköltözzünk egy tanyára, hanem hogy tudatosan ellensúlyozzuk a modern élet ártalmait.

Mit tehetünk?

• Több természet, kevesebb stressz: Növeljük a szabadban, természetes környezetben (erdő, mező) töltött időt.
• Mozgás és súlykontroll: A közös mozgás és a testsúly kontrollálása csökkenti a szervezet gyulladásos szintjét és a stresszt is.
• Okos bőrápolás: Kerüljük a passzív dohányzást! A bőrápolásban pedig válasszunk olyan termékeket, amelyek nem tartalmaznak ismert barrier-romboló anyagokat (mint a nátrium-lauril-szulfát).
• Tudatos táplálás: Beszéljük meg állatorvosunkkal az étrendet. Nem biztos, hogy a legdrágább táp a legjobb, ha az tele van feldolgozott szénhidráttal és adalékanyagokkal.
• Kevesebb antibiotikum: Az allergia kezelésében alapvető fontosságú az antibiotikumok felelős, takarékos használata. Minden felesleges kúra tovább rombolja a bőr és a bélflóra létfontosságú egyensúlyát, súlyosbítva az ördögi kört.

Forrásmegjelölés: A cikk alapjául szolgáló tudományos publikáció: Rosanna Marsella, DVM, DACVD (2025). Environmental factors are responsible for the rise of atopic dermatitis in dogs: veterinarians should focus on modifiable influences. Journal of the American Veterinary Medical Association (JAVMA). DOI: 10.2460/javma.25.06.0391