Mi ez, ha mégsem allergia? A dermatophytosis nyomában

Amikor a gazdi vakarózást tapasztal kisállatánál, sokszor környezeti vagy táplálékallergia feltételezett diagnózisával jelentkezik az állatorvosnál. Azonban a viszketést és a bőrtüneteket nem mindig allergiás betegség okozza: lehet mögötte parazita (például atkák), hormonális problémák, autoimmun folyamat, sőt akár daganatos elváltozás is. Gyakran a dermatophytosis – a kutyák bőrgombássága – is szerepel a lehetséges kórokok közt, de ezt sokszor “túldiagnosztizálják”, mintavétel nélkül nem mondható ki a betegség egyértelműen.

Mi az a dermatophytosis?

A dermatophytosis a bőr gombás fertőzése, amely keratinizált szöveteket (szőrtüsző, szőr, köröm) támad meg. Általában Microsporum vagy Trichophyton nemzetségű gombákkal találkozhatunk. Mind a környezetben, mind az állatokon előforduló spórák fertőzőek lehetnek, valamint zoonózisként emberre is átterjedhetnek. Habár a betegség ritkább, mint a bakteriális vagy allergiás bőrelváltozások, klinikailag hasonlónak tűnhet.
Az igazolt esetek száma összességében alacsony, a kutyák bőrbetegségeinek < 4 %-ban áll e kórkép a háttérben.

Tünetek – mire figyeljünk?

A dermatophytosis jellemző tünetei:
Különböző mennyiségben jelentkezhet gyűrűszerű szőrhiányos folt. Ezek közepén már gyógyul a bőr, a szélén pedig korpázás és pörkösödés jellemző. Az elváltozások nagyon hasonlítanak az allergiás hátterű felületes pyoderma epidermális collarette-jeihez.
Előfordulhatnak más jellegű panaszok is. A kerion egy szőrtelen, kiemelkedő plakkszerű képlet. Szimmetrikus arc-orrhát folliculitis formájában is jelentkezhet a betegség.

Általában a probléma minimálisan vagy nem viszket, ám néha mégis jellemző az erőteljes vakarózás.

Érintett egyedek

A dermatophytosis bármely életkorban és kutyafajtánál megjelenhet, de különösen kölyköknél, idős vagy immunszuppresszált egyedeknél gyakori. Szabadon kóborló, vadászó, közösségben élő kutyáknál, vagy olyan környezetben, ahol nagy a gombaspórák koncentrációja (pl. kennelpálya, kiállítás), fokozott a fertőzés kockázata.

Hogyan fertőz?

A kisállat fertőződhet közvetlen kontaktus során a fertőzött állattal vagy emberrel, ezen kívül ragályfogók által, pl. környezeti tárgyakról (szőrzet, ágynemű, kefék).
Zárt, nedves környezetben a spórák tovább élnek és könnyebben terjednek. Akár 18 hónapig is életképesek lehetnek környezetben, így az újrafertőződés gyakori. A bőr mikrotraumái (pl. vakarás, nyírás) segítik a gombák behatolását.

Mi alapján igazolható a diagnózis?

Fontos kiemelni: a diagnózis sosem alapulhat kizárólag klinikai gyanúra, megbízhatóan csak laboratóriumi vagy mikroszkópos vizsgálattal igazolható.

• Wood‑lámpa: a M. canis által fertőzött szőrszálak nagyjából 50 %-ban zöldes fluoreszcenciát mutatnak sötétben, de ez nem minden esetben nyújt segítséget.
• Mikroszkópos vizsgálat: sokszor a szőrszálak mikroszkópos vizsgálata során láthatóak gombaspórák (> 85 %)
• Gombatenyésztés (DTM-agar): ez a legmegbízhatóbb, fajszintű azonosítást lehetővé tevő módszer, de akár hetekig is eltarthat.

Bizonyos esetekben, például kerion vagy nodularis forma megjelenésekor, indokolt lehet bőrbiopszia és a szövettani vizsgálat a biztos diagnózishoz.

Miben hasonlít az allergiára?

Mint az allergiás dermatitis, a dermatophytosis is járhat szőrtüszőgyulladással, korpázással, erythemával és viszketéssel. A szimmetrikus, gyűrűszerű elváltozások megtévesztők lehetnek, különösen, ha a viszketés is kíséri a bőrtüneteket.

Mik lehetnek mégis a különbségek?

• A viszketés mértéke: allergiás bőrbetegségeknél gyakran erősebb és gyakoribb, dermatophytosisban általában mérsékelt vagy hiányzik.
• A léziók szerkezete: (A gyűrűszerű elváltozások centrális gyógyulással, pörkös széllel hasonlíthatnak) A kerion esetén kemény, akár sipolyozó plakkok vagy duzzanatok jelentkeznek, ezek nem jellemzőek az allergiás megbetegedésekre.
• Fertőző környezet, rizikófaktorok: ha több állat érintett azonos háztartásban vagy a gazdikon is vannak bőrtünetek, esetleg a környezetből származó expozíció gyanúja felmerül.
• A diagnózis módja: az allergiát vizsgálatokkal (eliminációs diéta, tüneti kezelések, lenyomati citológia, laborvizsgálat, stb) igyekeznek megerősíteni vagy kizárni, míg dermatophytosisnál mikroszkópos és Wood-lámpás vizsgálat, valamint tenyésztés szükséges.
• Prevalencia: az allergiás kórképek jóval gyakoribbak, de a dermatophytosis sokszor túl gyakran kimondott diagnózis.

Összefoglalás

Amikor egy kutya krónikus bőrtünetekkel érkezik – főleg, ha a viszketés nem kiemelkedően jelentős –, mindig gondolni kell dermatophytosisra is, különösen, ha nem reagál allergiás kezelésre. A gyűrűszerű alopéciás foltok centrálisan gyógyuló, pörkös szélű elváltozások vagy a kerion-szerű plakkok mind utalhatnak erre a fertőzésre.
A diagnózis kulcsa a kórokozó jelenlétének bizonyítása: mikroszkópos vagy wood lámpás vizsgálat, tenyésztés, illetve szükség esetén biopszia és szövettan alkalmas erre. Még ha gyakran feltételezik is a bőrgombásságot, könnyen előfordulhat, hogy valójában más, például autoimmun, parazitás vagy daganatos betegség áll a háttérben. A helyes diagnosztikai terv és a mintavétel alaposan átgondolt alkalmazása elkerülhetővé teszi a téves diagnózist és a felesleges beavatkozásokat.

Dr. Kővári Sarolta

bőrgyógyász állatorvos

Állatorvosi diplomámat 2022 februárjában szereztem, de már az ezt megelőző 4 évben is napi szinten egy nagy forgalmú állatorvosi rendelőben dolgoztam. 2025 áprilisában pedig a szakállatorvosi diplomámat is átvehettem. Főbb érdeklődési köreim a sebészet (lágyszervi-, illetve onkológiai/plasztikai sebészet) és a bőrgyógyászat.