Ez a cikkünk egy nagyobb cikksorozat része, ami az eleségallergia témát bontja ki. Ebből a nyitó cikkből érdemes indulni és innen továbblépni a részletesebb témákra: Eleségallergia kutyáknál: tünetek, diagnosztika és kezelés
- 1. rész: Eleségallergia tünetei kutyáknál?
- 2. rész: Az eleségallergia diagnosztikája kutyáknál: lépésről lépésre útmutató az eliminációs diétához
- 3. rész: A leggyakoribb, eleség allergiát kiváltó tényezők kutyáknál: statisztikákkal és táblázatokkal
- 4. rész: Eleségallergiás kutya kezelése és életvezetése: teljes útmutató gazdáknak
- 5. rész: Mely kutyafajták hajlamosabbak eleségallergiára? - genetika és kockázatok
- 6. rész: Eleségallergia vs. atópia vs. bolhanyál-allergia kutyáknál: hogyan különböztethetjük meg?
Kutyája folyton vakarózik, rágja a mancsát, gyakori fülgyulladása van, vagy hasmenés kínozza? Az eleségallergia az egyik leggyakrabban feltételezett, ám sokszor félrediagnosztizált betegség a kutyák körében.
Ez az állapot komolyan ronthatja kedvence életminőségét, és nagy terhet ró a gazdára is. A pontos okok feltárása összetett, hosszas folyamat, amely szoros együttműködést igényel az állatorvos és a tulajdonos között. A cél, hogy ne csak a tüneteket enyhítsük, hanem megtaláljuk és kiiktassuk a valódi kiváltó okot.
Ez a részletes útmutató az állatorvosi protokoll mentén vezeti végig Önt az eleségallergia felismerésén, az eliminációs diétán mint "arany középúton", és a hosszú távú menedzsment lehetőségein.
Amennyiben azt gyanítja, hogy kutyája panaszait környezeti allergiás (ún. atópiás) háttér okozza, olvassa el külön cikkünket a kutya atópiáról.
Eleségallergia vs. eleség intolerancia - A kulcsfontosságú különbségek
A táplálékra adott nemkívánatos reakciók széles skálájával találkozhatunk, amelyek közül a két legfontosabb kategória az allergia és az intolerancia. Mindkét állapot az eleségre reagáló enteropathiák (FRE-food responsive enteropathy) gyűjtőcsoportjába tartozik, és többek között emésztőszervi panaszokat is okozhat.
Mi az eleségallergia?
Az eleségallergia alapvetően immunológiai eredetű. Ez az immunrendszer kóros, túlzott reakciója a táplálékban lévő bizonyos molekulákkal – leggyakrabban fehérjékkel – szemben. A kóros immunválasz során például IgE antitestek termelődnek, amelyek hisztamint szabadítanak fel, és ez váltja ki a tüneteket.
Kialakulásához általában többszöri találkozás szükséges az allergénnel, ezért a tünetek akár évek óta fogyasztott, megszokott tápláléknál is jelentkezhetnek. Képzeljük el úgy az eleségallergiát, mintha egy pohár lenne, ami folyamatosan telik. Egy ideig még van hely, fér víz a pohárba, de egyszer csak megtelik, túlcsordul és megjelennek az allergiás tünetek. Az eleségallergiára éppen ezért jellemző, hogy bármely életkorban előfordulhat, mégis a panaszok már 6 hónapos és 3 éves kor között gyakran megmutatkoznak. Bizonyos fajták hajlamosabbak rá, de önmagában nem örökletes.
Mi az eleség intolerancia?
Az eleség intolerancia ezzel szemben nem kapcsolódik az immunrendszerhez, hanem tipikusan a táplálék emésztésével kapcsolatos hiányosság vagy érzékenység áll a háttérben. Jó példa erre a laktózintolerancia, amelyet a laktáz enzim hiánya okoz. Mivel nem immunológiai folyamat, a tünetek már az első fogyasztáskor is jelentkezhetnek, és általában csak nagyobb mennyiségű bevitelnél váltanak ki panaszokat, melyek enyhébbek, mint az allergiás reakciók.
Nézzük a különbségeket egy rövid összefoglaló táblázatban:
Jellemző | Eleségallergia | Eleségintolerancia |
Mechanizmus | Immunmediált | Nem immunmediált |
Kis adag hatása | Már nagyon kis mennyiség is kiválthat tünetet | Gyakran dózisfüggő |
Súlyosság | Enyhétől súlyosig (akár anafilaxia) | Enyhe–közepes |
Szezonalitás | Nincs | Nincs |
Eleségallergia tünetei kutyáknál - teljes lista állatorvosi szemmel
Az eleségallergia tünetei gyakran teljesen megegyeznek más allergiás esetekkel (pl. környezeti allergia), így önmagukban nem kórjelzőek. Ezért is kulcsfontosságú a pontos diagnózis.
Minden olyan viszketegséggel járó betegség gyanús lehet, ami nem szezonális, azaz nem tudjuk pontosan az év egy adott szakaszához kötni.
Bőrgyógyászati tünetek (a leggyakoribbak)
A tünetek legnagyobb része a bőrön, szőrön jelentkezik. A makacs, szűnni nem akaró viszketés az elsődleges jel, mely különösen az arcon, a füleken, a mancsokon, alkaron, a hónaljban és a lágyék környékén a legkifejezettebb.
A viszketés következtében a kutyák gyakran rágják vagy nyalogatják a végtagjaikat, ami fehér vagy világos szőr esetén a nyál oxidációja miatt barnás elszíneződéssel jár. Gyakori panasz a visszatérő fülgyulladás (otitis externa), általában másodlagos fertőzésekkel társulva, amely esetenként az egyetlen tünet is lehet. A vakarózás és rágás miatt másodlagos elváltozások, mint például a bőrpír, a szőrhullás, a pörkök, illetve a bőr sötétebbé és vastagabbá válása (lichenifikáció) is kialakulhatnak. Ezen felül a bűzmirigy-problémák és a fenék dörzsölése is gyakori kísérő tünet.
Másodlagos fertőzések: A folyamatos gyulladás és vakarás miatt a sérült bőrön könnyen megtelepedhetnek baktériumok és élesztőgombák. Ezek a másodlagos fertőzések önmagukban is fokozzák a viszketést, ezért kezelésük elengedhetetlen a diagnosztikai folyamat kezdetén.
Emésztőrendszeri tünetek
Bár a bőrtünetek a leggyakoribbak, az eleségallergia jelentkezhet önállóan vagy kísérő tünetként a bélrendszerben is. Ezek közé tartozik a krónikus hasmenés (ami lehet laza, nyálkás vagy akár véres is), a hányás, a bélgázok, a böfögés, fűlegelés valamint az étvágytalanság és akár a súlyvesztés is.
Fontos megjegyezni, hogy az emésztőszervi tünetek már 2–4 hét elteltével javulhatnak az eliminációs diétával, míg a bőrtünetek teljes megszűnése akár 6–12 hetet is igénybe vehet.
Ritkább, de súlyos: Anafilaxia
Bár ritka, az eleségallergia okozhat életveszélyes, akut immunreakciót is, amely során arcduzzanat, csalánkiütés vagy légzési nehézség alakulhat ki.
Ilyen esetekben azonnali állatorvosi ellátásra van szükség.
Részletesebb tünetleírást és fotókat talál [eleségallergia tünetek részletes cikkünkben]
Viszket, vakarózik, hullik a szőre vagy kipirosodott a kedvence bőre? Lehet, hogy környezeti allergia!
Ne hagyja, hogy kedvence szenvedjen – foglaljanak időpontot még ma egy kedvezményes vizsgálatra és tegyék meg az első lépést a gyógyulás irányába!
Leggyakoribb allergének
Az allergiás reakciókat leggyakrabban azok az összetevők váltják ki, amelyekkel a kutya élete során a legtöbbször találkozott. Mivel a kereskedelmi eleségek túlnyomó részét fehérjeforrások alkotják, ezek jelentik a fő problémát.
Mik a leggyakoribb allergén élelmiszerek kutyáknál?
A statisztikák alapján a leggyakoribb allergének a kutyáknál a csirke valamint a marhahús, melyek az esetek jelentős részéért felelősek, valamint a tejtermékek és a tojás. Gyakran okoz továbbá allergiás panaszokat a búzafehérje (glutén) és a kukorica. Ritkábban találkozunk reakcióval a rizs, és más adalékanyagok vagy színezékek esetében.
Fehérjeforrások - a fő bűnösök
A statisztikák és a klinikai tapasztalatok alapján a kutyáknál az állati fehérjék okozzák a legtöbb allergiás reakciót. Ennek oka, hogy a fehérjék nagyobb molekulák, melyeket az immunrendszer könnyebben felismer és ellenanyagot termel ellenük. Leggyakrabban a marhahús a felelős, melyet a kereskedelmi tápokban való magas aránya és erős immunogenitása miatt rendszeresen a legfőbb allergénként tartanak számon.
Ezt szorosan követi a szintén gyakran használt tejtermékek és a tojás fehérjéje. Fontos tudni, hogy bár sok gazdi azonnal a csirkét gyanúsítja, a csirke statisztikailag nem vezeti a listát, ám gyakran szerepel a kiváltó okok között, akárcsak a bárányhús, és a hal. A diagnosztizálás során elsősorban ezeknek a fehérjéknek a teljes kizárására kell törekedni.
Szénhidrátok és egyéb allergének
Fontos hangsúlyozni, hogy bár sokan tévesen a szénhidrátokat és a gabonát hibáztatják a tünetekért, a valóságban az állati eredetű fehérjék jelentik a fő problémát. A gabonák közül a búzafehérje (glutén) és a kukorica az, ami leggyakrabban reakciót okozhat, de a húsfehérjékhez képest ritkábban. Emellett ritkán, de adalékanyagok, színezékek vagy tartósítószerek is kiválthatnak túlérzékenységi reakciót.
A szakirodalom egyértelműen mutatja, hogy az allergiák túlnyomó többségét az állati fehérjék okozzák, a gabonaallergia sokkal ritkább, mint azt a köztudatban tartják.
Tudjon meg többet az allergéneket részletesen bemutató cikkünkből.
Hogyan diagnosztizálja az állatorvos az eleségallergiát?
Ha kutyája vakarózik, a diagnosztikai út egy labirintusnak tűnhet, tele bizonytalansággal és drága tesztek ígéretével. Fontos tudnia: az eleségallergia diagnosztizálására nincs gyors megoldás. Felejtse el a csodát ígérő vércsepp teszteket és a széles körben hirdetett, ám megbízhatatlan IgE-vérvizsgálatokat. A modern állatorvosi tudomány egyetlen, vitathatatlanul megbízható módszert ismer: a szigorú eliminációs diétát. Ez a folyamat egy precíz, 3 lépéses protokoll szerint zajlik.
1. lépés: Minden egyéb ok kizárása
Mielőtt a táplálkozásra fognánk a bajt, az állatorvosnak ki kell zárnia minden más, gyakori okot. Ide tartozik az összes külső parazita (bolha, atka) kizárása és az időközben esetlegesen kialakult másodlagos bőrfertőzések (gombás vagy bakteriális) célzott kezelése.
2. lépés: Eliminációs diéta - az aranystandard
Ez a fázis a diagnózis arany standardja, és eléggé kritikus 8–12 hét a gazdik életében. A kisállat ebben az időszakban 2 féle diétán mehet végig.
- Az egyik, hogy kizárólag olyan fehérje- és szénhidrát forrást fogyaszthat csak, amellyel a szervezet korábban még soha nem találkozott (pl. nyúl, vad, vagy rovar).
- A másik mód pedig, hogy olyan állatorvosi, ún. hidrolizált fehérjés tápok etetünk, amelyekben a fehérjéket annyira apró darabokra „tördelik”, hogy a kutya immunrendszere egyszerűen nem ismeri fel azokat allergénként.
Ezekkel a diétákkal „nullázzuk” az immunrendszer reakcióit, és ha a tünetek megszűnnek, tudjuk, hogy az eleség volt a probléma kiváltó oka. A szigorú betartás a diéta kulcsfontosságú eleme, ugyanis egyetlen elfelejtett jutalomfalat is tönkreteheti a több hetes munkát.
3. lépés: Provokációs teszt
Ha 12 hét után kutyája tünetmentes, eljutott a célhoz! De ahhoz, hogy biztosan tudjuk, mi a bűnös, el kell végeznünk a provokációs tesztet. Ez azt jelenti, hogy szándékosan visszavezetjük a régi, gyanús összetevőket (pl. a csirkehúst).
Amennyiben ennek hatására a viszketés vagy a hasmenés újra visszatér, a probléma forrása meg van, és pontosan tudja, mit kell kerülni a jövőben. Az betegség összetettsége abban rejlik, hogy egyszerre több fehérje és/vagy szénhidrát is lehet allergén a páciens számára, ami nagyban megnehezíti a feladatot.
Eleség allergiás kutya kezelése: diéta, gyógyszerek és életvezetési tanácsok
Az eleségallergia kezelése nem gyógyítás, hanem egy hosszú távú menedzsment-stratégia. Miután a diéta és a provokáció segítségével beazonosítottuk a kiváltó allergént, a kutya panaszmentessége garantálható. A kulcsszó a diéta életen át tartó fenntartása.
Hosszú távú diétás menedzsment - az alapkő
Ha a kutya új fehérjeforrás vagy hidrolizált táp segítségével tünetmentessé vált, általában két út áll előttünk: vagy megtartjuk a bevált étrendet, ami a legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldás, vagy óvatos étrend bővítéssel próbálkozunk. Utóbbi esetben állatorvosi iránymutatással 2-6 hetente egy-egy új, monoproteines ételt vezethetünk be az étrendbe, hogy feltérképezzük, melyik az a fehérjeforrás, ami még nem okoz reakciót.
Gyógyszeres kezelés (kiegészítő, tüneti)
Fontos, hogy megkülönböztessük a diagnózis felállítás alatti és a fenntartó időszakot. Bár a gyógyszerek gyors enyhülést hoznak, nem helyettesíthetik a diétát! A diagnózis felállításának idejére, vagy egy esetleges (véletlen) fellángoláskor az állatorvos felírhati különböző gyógyszereket vagy azok kombinációját. Ezek a készítmények minden esetben csak tüneti kezelést nyújtanak (viszketés csillapítása, gyulladás csökkentése), de segítenek kutyájának kibírni a 12 hetes diéta kezdeti nehézségeit.
Compliance - a siker kulcsa a hétköznapokban
Egy allergiás kutya gondozása igazi csapatmunka. A legapróbb hiba is a tünetek visszatérését okozhatja. Minden családtagnak, a vendégeknek és szomszédoknak is meg kell érteniük, hogy az eleségallergia nem vicc, és egyetlen tiltott falat is hetekre visszavetheti a kezelést. Csak a diétának megfelelő, monoproteines snack vagy speciális, ízesítetlen jutalomfalat engedélyezett, minden esetben az állatorvos belegyezése után.
A több állatot tartó háztartásokban pedig biztosítani kell, hogy az allergiás kutya ne férjen hozzá a másik tápjához, ami gyakran csak külön helyiségekben való etetéssel oldható meg.
További részletes életvezetési tanácsokat talál az "eleség allergiás kutyák kezelése és életvezetése" c. cikkünkben.
Hajlamos kutyafajták
Míg az eleségallergia bármely kutya életét megkeserítheti, a klinikai tapasztalatok és a statisztikai adatok egyértelműen mutatják, hogy bizonyos fajtacsoportok genetikailag hajlamosabbak a problémára. Ez a fajtaspecifikus örökség azt jelenti, hogy ezen kutyák immunrendszere gyakran érzékenyebben reagál az eleség allergénekre, illetve hajlamosabbak a bőrgyulladásra.
Ezeknél a fajtáknál a gazdáknak érdemes már a korai tüneteknél fokozottan figyelni, és mihamarabb allergia-kivizsgálást kérni: A West Highland White Terrier (Westie) és a Yorkshire Territer (Yorkie) már szinte szinonimája a bőrproblémáknak. Hozzájuk hasonlóan a nagy testű retrieverek, a Labrador Retrieverek és a Golden Retrieverek is gyakran kerülnek allergológushoz. A brachycephal fajták, mint az Angol bulldog és a Francia bulldog, gyakran küzdenek krónikus fülgyulladással és bőrproblémákkal, ami náluk sokszor allergiára utal. A jellegzetes bőranatómiájú Shar-Pei is kiemelten érintett. Ezenkívül a Német juhászkutya esetében gyakran a súlyos emésztőrendszeri tünetek dominálnak a bőrpanaszok mellett, míg az Amerikai Cocker Spániel és a Tacskó is gyakran szerepelnek az allergiás páciensek listáján. Ne feledje, a fajta csak egy kockázati tényező, de a tünetek megjelenésekor gyors reakcióra van szükség.
Bővebben a hajlamos fajtákról és genetikai hátterükről c. cikkünkben írtunk.
Kontroll és utánkövetés (mikor szükséges újabb vizsgálat?)
A hatékony kezeléshez az állatorvosi kontrollok elengedhetetlenek. Kontroll vizsgálatokra van szükség az eliminációs diéta során kb. 4-6 hét után, a diéta befejezésének elbírálására 10–12 hét után, valamint a provokációs teszt után, a végleges diagnózis és a fenntartó étrend megtervezéséhez.
Vissza kell menni az állatorvoshoz, ha a tünetek 12 hét szigorú diéta után sem javulnak, ha hirtelen visszatérnek, új tünetek jelennek meg, vagy ha a gyógyszeres kezelés súlyos mellékhatásokat okoz.
Záró gondolatok így a végére ...
Az eleségallergia komoly kihívás, de megfelelő protokollal kezelhető. Diagnózisához a 8–12 hetes, szigorú eliminációs diéta az egyetlen megbízható módszer, mivel a tüneteket leggyakrabban a régi eleségek fehérjéi váltják ki. A sikeres, hosszú távú terápia a szigorú betartáson és a tüneteket nem okozó étrend fenntartásán múlik. Ha kutyája vakarózik, vagy emésztőrendszeri panaszai vannak, forduljon hozzánk bizalommal! - a Lőrinci Állatorvosi Rendelőben segítünk!
---
A témában egyébként van még 2 másik cikk amit szeretnénk ajánlani itt a weboldalon:
Viszket, vakarózik, hullik a szőre kedvencének?
Ha új páciensként érkezik hozzánk, akkor
Hivatkozzon a honlapra időpontfoglaláskor, és mi levonjuk a kedvezményt az első vizsgálat árából.
